„Egység a sokszínűségben”

muszlim mindennapok egy idegen kultúrában

 

A soron következő egyesületi napra - a Magyar Tudományos Akadémia Székházának 150 éves jubileumára tekintettel - 2015. május 20 - án került sor.

Az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvénysorozat keretein belül az egyesület tagjainak - az iszlám és a nyugat egymáshoz való viszonyát bemutató filmvetítésnek köszönhetően - lehetőségük nyílt a muszlim kultúrával való behatóbb ismerkedésre Kis Anna: ”Allah minden napján szaladnak a lovak” című filmjének megtekintésével.

A közönség a budapesti születésű arab kamasz fiú, valamint a bevándorlónak minősülő, bőven nyolcvan év feletti, versenyszenvedélytől - és korántsem a Korántól - fűtött Ali baba, vagy éppen a mélyen vallásos agglegény „szemüvegén keresztül” lehetett szemtanúja a kizárólag férfi oldalról bemutatott muszlim – magyar mindennapoknak.

Egy „őslakos” állampolgárnak sem egyszerű manapság az élet, nemhogy egy idegen ország idegen kultúrájával érintettnek, akinek egyszerre kell és lehet (?) magyarnak és muszlimnak lenni.

A vetítés utáni beszélgetés vendége volt Speidl Bianka közel-kelet szakértő, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa, valamint Maróth Miklós orientalista, az MTA rendes tagja.

A film és a szakterülettel foglalkozó vendégek által elmondottak alapján végkonklúzióként megállapítható, hogy az iszlám nem csupán vallás, hanem gazdasági, jogi, kulturális és társadalmi tényezők összessége, úgynevezett létforma, amelynek gyökerei a VII. századra nyúlnak vissza.

A nyugati „keresztény” gyökerű Európában lévő muszlimok nem képeznek egységet, hiszen vannak hithű, valamint vallásukat nem gyakorló bevándorlók és persze olyanok is, akik az iszlámnak csak bizonyos előírásait (pl. böjt, imádkozás) tartják be.

Egyéb módon is heterogenizálódik a muszlim közösség, hiszen az első-, másod-, illetve harmad-generáció életfelfogása, iszlámhoz való viszonyulása között is van különbség. Annak ellenére tehát, hogy a muszlimok identitásában jelen van az iszlám elem, mégis az etnikai, generációs, szocio-politikai különbségek mellett eltérő a befogadó társadalomhoz, a modernizációhoz és magához a valláshoz való viszonyuk.

A homogénnek korántsem mondható bevándorló muszlimok „muszlimság-tudata” tehát jelen van, akiket egyszerre ér el a modern, új Európa „taszítása”, másfelől a klasszikus, konzervatív, régi, ősi iszlám „vonzása”.

 

 

Dr. Bittó Renáta